A komfortosság, a gazdaságos üzemelés és az egészségünk szempontjából is nagyon fontos, hogy otthonainkat, lakásunkat, házunkat a lehető legjobb módszerrel tudjuk felfűteni télen és hűvösen tartani nyáron. Az energetikai egyensúly sok összetevős történet, nézzük meg, hogy milyen lehetőségeink vannak arra, hogy kellemes időjárást alakítsunk ki otthonunkban?
Szigeteljünk mindent, amit lehet
A legtöbben a fűtésrendszerre és a klímaberendezésekre gondolnak, pedig az első és talán legfontosabb szempont a szigetelés. Vagyis: a homlokzatot, a padlást, tetőtér esetében pedig a tetőt kell szigetelni. A homlokzat esetében célszerű eps/xps lapokkal (dűbelezéssel és dryvit hálóval, majd színezéssel) dolgozni (vályogfalnál viszont a kőzetgyapot lesz a nyerő!), a födémet, tetőt pedig a legcélszerűbb ásványgyapottal szigetelni.
Az ásványgyapotot (pl. üveggyapot vagy kőzetgyapot) egy egyszerű monolit betonfödém esetében akár mi magunk is leteríthetjük, ám ha fafödémmel van dolgunk vagy egy komplex betonfödémmel sok kiugróval, gépészettel, a legcélszerűbb fújható szigetelést alkalmazni.
Ennek a módszernek nagyon komoly előnye, hogy nem kell vágni, nem keletkezik fölösleg, hulladék, ráadásul résmentesen mindent le tudunk vele szigetelni. A tetőszigetelésnél szintén nagyon jól jön a fújható szigetelés technológia, akár utólagos hőszigetelésnél is.
Ha tetőtéri otthonunk van, vagy a házunk ki van bővítve tetőtérrel, akkor szigetelni kell a tetőt. A tetőszigeteléssel rengeteg hőenergiát spórolhatunk, ami megmutatkozik a rezsiszámlánkon is függetlenül attól, hogy milyen fűtőanyaggal dolgozunk.
És mivel a tetőtérben nélkülözhetetlen a hűtéstechnika, (amiért nyaranta igen hálásak lehetünk), a megfelelő szigeteléssel jelentősen kevesebb villanyszámlát kell elutalnunk, sokkal később melegszik fel a tetőtér, kevesebbet kell használnunk a légkondit.
Amennyiben családi házban élünk és nincs szigetelve a tető, akkor vessünk a födémre egy alapos pillantást, nézzük meg, hogy van-e rajta szigetelés. Ennek hiányában a hőenergia 35%-a illan el az épületből, hiszen a meleg levegő felfelé száll, a födém pedig az épület egészét nézve hatalmas felület.
A tetőszigeteléshez hasonlóan itt is igaz, hogy a hőenergia mellett a hűtésre kifizetett költségek is kedvezőbbek lesznek, amint leszigeteltük a födémet. Ráadásul a födémszigetelést a homlokzat szigetelés árának töredékéből megoldhatjuk.
Ellenőrizzük, ha kell, cseréljük a nyílászárókat
Ahhoz, hogy energetikailag jól üzemeljen egy épület, nemcsak a homlokzati vagy a födémszigetelésnek kell megfelelő vastagságúnak és minőségűnek lennie, de a nyílászáróknak is jól kell szigetelniük. A nyílászárók esetében fontos a jól szigetelő profil és a megfelelő üvegszerkezet.
Ma már a kétrétegű üvegszerkezetet felváltotta a háromrétegű, a profilok esetében pedig jól szigetelnek a fa, illetve a korszerű műanyag nyílászárók. Ha az épület régebbi építésű, mindenképp nézzük meg a nyílászárókat. Főleg fa ablakok / bejárati ajtó esetében fontos, hogy kb. 25 évente végezzünk el egy nyílászárócserét. Az ellenőrzés során érdemes megvizsgálni, hogy milyen állapotban van a profil, a keret, a vasalat, a tömítések.
Amennyiben csak a tömítéssel, vasalattal van baj, nem kell feltétlenül a teljes nyílászárót kicserélni, viszont mindenképp javíttassuk ki a vasalati / tömítési problémákat, hogy megfelelő módon záródjanak az ablakok / ajtók. Viszont ha szuvas, rossz állapotú a profil, repedtek az üvegek, mindenképp javasolt az ablak/ajtó cseréje.
Korszerűsítsük a fűtéstechnikát
Ha jó a szigetelés és a nyílászárók, akkor érdemes a fűtéstechnikával is foglalkozni. Az egyik leglényegesebb kérdés, hogy milyen fűtőanyaggal oldjuk meg a fűtést és milyen technológiával fűtjük fel a rendszert. A legtöbb háztartásban mind a mai napig gázkazánok működnek.
A hagyományos gázkazánokat már nem lehet telepíteni, ám a kondenzációs kazánok már komoly előrelépést jelentenek a fűtéstechnika korszerűsítésében. Érdemes továbbá automatizálni a fűtésrendszert, hogy csak akkor fűtsön, amikor tényleg szükség van rá.
Az elektromos fűtéstechnika is jó irány lehet, például egy hőszivattyúval és padlófűtéssel kiváló komfortfokozatra és hatékonyságra tehetünk szert. Viszont itt fontos, hogy igényeljünk H tarifát a hőszivattyú működtetéséhez.
A napelemen alapuló fűtésrendszerek jelenlegi telepítése nem éri meg annyira, mint mondjuk két évvel ezelőtt, hiszen a szaldó elszámolást kivezetik a rendszerből, bruttó elszámolással vagy havi szaldóval pedig már nem éri meg a téli fűtési szezonban árammal fűteni. (Régebben ugye a nyáron megtermelt és a hálózatba táplált energia fejében használhattunk ugyanannyi áramot télen, így win-win helyzet alakult ki.)
Érdemes akár több lábon állni, amikor a fűtéstechnika korszerűsítéséről beszélünk. Vagyis ne csak a gázkazánra bazírozzunk, hanem mondjuk egy kandallóval, vegyestüzelésű kazánnal alakítsunk ki alternatív fűtési lehetőséget.
Ha van napelemünk, akkor a hűtéstechnikát költséghatékonyan üzemeltethetjük klímákkal, hiszen jó eséllyel akkor lesz szükségünk a klímára, amikor a napelemek energiát termelnek. És ez nem függ az utólagos elszámolástól, hiszen a klíma elhasználja a megtermelt energia jelentős részét.
Árnyékoljuk a nyílászárókat külső árnyékolókkal!
Az árnyékolástechnika is rendkívül fontos hőtechnikai szempontból. A tetőtérnél különösen fontos szerepe van, ne érjük be a belső, olcsóbb árnyékolási technikával, hiszen azzal nem tudjuk megoldani a nyári felmelegedést. A kültéri árnyékoló nagy előnye, hogy nem csak a fényt, de a napenergiából származó hőenergiát is az épületen kívül tartja.
Vagyis ha nem akarjuk, hogy túlzottan felmelegedjen a lakásunk a nyári hónapokban, mindenképp kültéri árnyékolóban gondolkodjunk. Kültéri árnyékoló a redőny, a zsalúzia, a napellenző, pergola vagy épp a napháló.
A kültéri árnyékolónak több funkciója is van: védenek a hidegtől, a hőségtől, a zajtól, széltől, esőtől és a kíváncsi tekintetektől, és akár otthonunk biztonságát is növelik.
Szellőztessünk rendszeresen, ha lehet, csináljunk kereszthuzatot!
Ha a tetőtérben konyha, fürdőszoba is van, akkor különösen fontos a szakszerű szellőztetés. A főzéssel, mosogatással, takarítással, teregetéssel, több liter vizet öntünk szét pára formájában a szobákban. Ha időnként lecseréljük a lakás levegőjét, a pára nem a falakon, hőhidakon igyekszik távozni, hanem kijut az ablakon.
Intő jel: ha a tetőtéri ablakokon belülről csorog a víz, szinte biztos hogy túl magas a páratartalom! Háromféle mechanikus szellőztetés van. Az első a résszellőzés, vagyis amikor résnyire nyitjuk az ablakot, ez az ablak páramentesítésére alkalmas, viszont az alapos légcsere célját nem érjük el.
A második módszer az átáramló szellőztetés: ennek során az ablakszárnyat teljesen kitárjuk, és 5-10 perc alatt kicserélődik a szoba levegője. A harmadik módszer a leghatékonyabb, huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le.
A megfelelő szellőztetés is rendkívül fontos a tetőtérnél. Nyáron, amikor kint tombol a forróság, zárjuk be az ablakokat, húzzuk le az árnyékolót és csak a késő esti órákban vagy hajnalban szellőztessünk. Ha lehetséges, csináljunk kereszthuzatot.
Kép forrása: Unsplash.com
Hirdetés (X)
