Az emberi tudás és az internet között igen-igen mély és sokrétű kapcsolat van. A web tulajdonképpen az emberi tudás hatalmas tárházaként szolgál, amely számtalan területet ölel fel — a tudománytól a történelmen át egészen a művészetekig. Azonnali hozzáférést biztosít az információkhoz, forradalmasítva a tanulás, a kutatás és a kommunikáció módját.
Mindeközben pedig fordítva is igaz: a mi kollektív tudásunk is hozzájárul az internet alakításához, mivel folyamatosan új információkat, tartalmakat töltünk fel és osztunk meg rajta keresztül, ezáltal az egész internet egyre gazdagabbá és okosabbá válik.
Tudást szerezni azonban nem csak az internetről lehet — és nem is csak onnan érdemes. A webet működtető számtalan algoritmus ugyanis kijátszható, és ezáltal olyan tartalmak kerülhetnek a szemünk elé, amelyek nem a legrelevánsabbak, a legfrissebbek, a leghasznosabbak sőt, esetenként akár megtévesztőek, pontatlanok vagy egyenesen hazugságok is lehetnek.
De akkor vajon hogyan érdemes informálódni napjainkban, az internet korában?
Az információ legjobb forrásai napjainkban
A médium meghatározza az információ minőségét. Ahhoz, hogy releváns, hasznos, értékes adatokhoz jussunk hozzá, tudnunk kell, hogy hol keressük őket. Az alábbiakban ehhez nyújtunk segítséget.
Könyvek: A hagyományos vagy digitális könyvek még mindig talán a legnagyszerűbb forrásai az információnak, függetlenül attól, hogy a helyi könyvtárból, egy könyvesboltból, vagy a világ legnagyobb webáruházából szerezzük-e meg az aktuális bestsellert, vagy a régmúlt legnagyobb klasszikusait.
Újságok és magazinok: Ezek a források aktuális témákat, vagy ami még jobb, részletes oknyomozó újságírást kínálnak — mind az interneten, mind pedig fizikai formátumban. Az országos és nemzetközi kiadványok számos kérdésben széles látókörrel szolgálhatnak, azonban nagyon fontos, hogy tudjuk, milyen beállítottságú magazinról van szó, ugyanis egyes esetekben elfogult véleményekkel is találkozhatunk az oldalain.
Tudományos folyóiratok és adatbázisok: A publikációk és kutatások — bár sokszor nehezen feldolgozható a nyelvezetük — a legminőségibb információforrások közé tartoznak, legyen szó akár a JSTOR-ról vagy a mindannyiunk által jól ismert keresőóriás saját oldaláról, a Google Scholar-ról.
Fizikai és online tanfolyamok: Egy kurzusra vagy műhelymunkára történő beiratkozás strukturált tanulást és a tanárokkal, osztálytársakkal való interakció lehetőségét kínálja. Ez lehet egy helyi közösségi főiskola vagy egy felnőttképzési központ is, de akár olyan online platformokon is magunkra szedhetjük a tudást, mint a Coursera vagy a Khan Academy.
Nyilvános előadások és rendezvények: A különböző egyetemek, múzeumok vagy közösségi központok gyakran adnak otthont különféle témájú előadásoknak és beszélgetéseknek. Ezek lehetőséget nyújtanak arra, hogy közvetlenül kapcsolatba kerüljünk az adott terület szakértőivel, vagy más hozzánk hasonló érdeklődőkkel.
Dokumentumfilmek: A dokumentumfilmek a tanulás igencsak magával ragadó vizuális módját mutatják be. Ezeket a televízióban, a különböző streaming szolgáltatók kínálatában vagy a mozikban láthatjuk.
Call centerek: Egy call center közvetlen módot biztosít egy céggel, termékgyártóval vagy szolgáltatóval történő kapcsolatfelvételre. Két fajtája közül az elsőt az értékesítési hívások jelentik: ekkor általában minket találnak meg és nyújtanak betekintést az adott vállalat új termékeibe vagy szolgáltatásaiba, míg a második típusnál, az ügyfélszolgálati hívások esetében sokkal személyre szabottabb támogatást kaphatunk, mint az értékesítési hívások esetében. Ám ekkor nekünk kell megtenni a kezdeti lépéseket és megkeresni azt, akivel beszélni szeretnénk a problémánkról, kérdésünkről vagy aggodalmunkról.
Keresőmotorok: A leggyakrabban használt módszer az információkeresésre. Előnye, hogy rendkívül gyorsan tetemes mennyiségű információhoz juthatunk hozzá, ráadásul ma már a mesterséges intelligenciával is chatbe elegyedhetünk, hogy kisegítsen minket a kérdéseink megválaszolásában. Hátránya azonban, hogy nem mindig a legjobb, legmegbízhatóbb találatok vannak legelöl.
Podcastok és videók: Az olyan online tartalmi platformok, mint a YouTube vagy a Spotify-féle podcast alkalmazások változatos tartalmakat kínálnak a tanulásra és információszerzésre, többek között például oktatóanyagokat, előadásokat és interjúkat. Viszont az így fellelhető anyagok hitelességére itt is oda kell figyelni.
Fórumok és közösségi média: Az online fórumok és közösségi médiaplatformok teret biztosítanak a világ minden tájáról böngésző egyéneknek, hogy konstruktív kritikák találkozásával, vitákkal és csoportokban létrejövő aktív tudáscserével jussanak közelebb a megoldáshoz, ha kérdésük támad.
Ma már tehát számtalan mód létezik arra, hogy információt gyűjtsünk, tudást építsünk, bölcsebbekké váljunk. Nem hiába nevezik a 21. századot az információ korának!
Kép forrása: Unsplash.com